(1930. augusztus 21. – 2002. február 9.)
Margaret hercegnő George VI király és Elizabeth királyné kisebbik lánya volt, a Királynő húga.
A yorki hercegnők a család londoni és windsori rezidenciáin töltötték gyermekkorukat. Ahogy a nővére, úgy Margaret is magántanuló volt. Édesanyjuk inkább a jó nevelést, mint az iskoláztatást tartotta fontosnak. Margaret emiatt később kritizálta is anyját.
Nagyapjuk halála után nagybátyjuk, David lett Nagy-Britannia királya, de alig egy évvel később lemondott öccse, Albert javára. Így került a másodszülött yorki herceg, Margaret és Elizabeth édesapja a trónra. A család a Buckingham Palotába költözött.
A II. világháború kitörésekor a hercegnők a Balmorali kastélyban tartózkodtak, és itt is maradtak 1939 karácsonyáig. Ezután a Windsori kastélyba költöztek, ahol átvészelték a háborút. Margaret ez idő alatt énekelni és zongorázni tanult.
A háború után a család Dél-Afrikába látogatott. Margaret védelmét Peter Townsendre, a Király személyes kísérőjére bízták.
Elizabeth 1947-ben férjhez ment, majd megszülettek a gyerekei, ezáltal Margaret az öröklési rendben egyre hátrébb került.
Apja halála (1952) nagyon megviselte a 21 éves Margaretet, nyugtatókat kezdett szedni, hogy aludni tudjon. Édesanyjával együtt a Clarence House-ba költöztek, amikor nővére, az új Királynő családjával beköltözött a Buckingham Palotába.
Peter Townsend időközben az Anyakirályné személyes kísérője (equerry) lett, elvált a feleségétől és megkérte Margaret kezét, aki igent mondott a nála 16 évvel idősebb férfinek. Margaret, ahogy azt a törvények előírják, nővére, a Királynő beleegyezését kérte a házassághoz. Elizabeth időt kért, ám a brit minisztertanács és a parlament is az anglikán egyház törvényei szerint kizártnak tartotta a házasság létrejöttét, hacsak Margaret nem mond le királyi jogairól, amikor betölti a 25. életévét. Churchill a belga nagykövetségre helyeztette át Townsendet, Margaret pedig nyilvánosan kijelentette, hogy úgy döntött, nem megy férjhez hozzá.
A hercegnő 1960. május 6-án kötött házasságot Antony Armstrong-Jones fényképésszel. Állítólag egy nappal azután mondott neki igent, hogy tudomást szerzett Townsend eljegyzéséről egy belga lánnyal.
Margaret és Antony esküvője volt az első a királyi család történetében, amelyet a televízió élőben közvetített. Hiába a nyilvánosság lelkesedése, az európai arisztokrácia nem fogadta jól, hogy a hercegnő egy fotóshoz megy férjhez. Az egyetlen külföldi uralkodó, aki hajlandó volt részt venni az esküvőn, a dán királynő volt, Margaret keresztanyja.
Az esküvő után az ifjú pár a Kensington Palotába költözött, Antony megkapta a Snowdon grófja címet, Margaret pedig Snowdon grófnéja lett. Két gyermekük született, David 1961-ben és Sarah 1964-ben.
A pár végül elhidegült egymástól, a hírek szerint mindkettőjüknek számos szeretője volt, de a közvélemény és néhány parlamenti képviselő Margaretet támadta. Állítólag viszonya volt többek között Mick Jagger zenésszel, Warren Beatty színésszel és Keith Miller krikettjátékossal is. 1978-ban Margaret elvált Antonytól, ezzel 400 év után ő lett a királyi család történetében az első, aki elvált.
A hercegnő 15 éves kora óta erős dohányos volt, napi adagja 40 és 60 szál között mozgott. 1978-as válása után egyre többet ivott is. A 80-as évek közepén el kellett távolítani tüdejének egy részét. 1991-ben leszokott a dohányzásról, de továbbra is sok alkoholt fogyasztott. 1998-ban szélütés érte és egy balesetben a lábát is eltörte. 2001-ben egy újabb agyvérzés során bal oldala lebénult, és részlegesen elvesztette látását is.
Édesanyja, Elizabeth anyakirályné 101. születésnapján (2001. augusztus) tolószékben ülve, lefogyva, hatalmas fekete szemüveget viselve jelent meg.
Rossz egészségi állapota miatt súlyos depresszió, étvágytalanság kerítette hatalmába. Halálát egy újabb agyvérzés okozta, keringési zavarokkal súlyosbítva, emiatt Kensington-palotabeli otthonából a londoni Edward VII kórházba szállították. Itt a kórházban hunyt el másnap, 2002. február 9-én hajnali 6:30-kor. Gyerekei, David és Sarah, mellette voltak.
Búcsúztatását 2002. február 15-én tartották, kereken 50 évvel édesapja temetése után (1952). Hamvait a Windsor kastély Szent-György kápolnájában helyezték el szülei mellé, miután saját kérésének megfelelően – és a család hagyományaival ellentétben – elhamvasztották.
Kapcsolódó cikkek: