Birodalmi Állami Korona (State Imperial Crown)

A Birodalmi Állami Korona az Egyesült Királyság legismertebb koronaékszere, és az uralkodó szuverenitását szimbolizálja. Különféle formákban a 15. század óta létezik. A jelenlegi változat 1937-ben készült, és a koronázás után viselte az uralkodó (Szent Edward koronáját használták az uralkodó megkoronázására), és a Parlament állami megnyitóján használják.

Az angol uralkodók megkoronázására használt Szent Edward koronát szent ereklyének tartották, és a szentek szentélyében, a westminsteri apátságban őrizték, így az uralkodók máskor nem viselték. Ehelyett egy keresztekkel és liliomokkal díszített, pántok nélküli „nagy korona”, un. nyitott korona volt a király szokásos fejfedője az állami alkalmakon, egészen V. Henrik idejéig. Henrik császári államkoronát visel, melynek az abroncsát arany ívek kötötték össze (zárt korona). Az ívek a szuverenitás jelképei voltak, és a történelem ezen pontján az angol királyt „rex in regno suo est imperator” néven ismerték, azaz a saját birodalmának császára, aki nem engedelmeskedik senkinek, csak Istennek. Voltak ugyanis olyan uralkodók, akik a hatalmasabb királyoknak, vagy a Szent Római Császárnak tartoztak hűséggel.

A monarchia 1660-as helyreállításakor új állami koronát készíttetett II. Károly. A koronának körülbelül 10 változata létezett a restauráció óta. A mai korona alapja Viktória királynőnek készült 1838-ban, régi és új ékszerek felhasználásával, bíbor bársony sapkával hermelinszegéllyel és fehér selyem béléssel. A parlament 1845-ös megnyitóján Argyll hercege vitte a koronát Viktória királynő előtt, amikor az leesett a párnáról és eltört. Victoria császári államkoronájának üres kerete a Királyi Gyűjteményben maradt fenn. VI. György koronázására 1937 – ben új állami korona készült. A koronát II. Erzsébet királynő 1953-as koronázásához igazították, a fej méretét csökkentették, az íveket pedig 25 mm-rel lejjebb engedték, hogy nőiesebb megjelenést kapjon.

A Birodalmi Állami Korona 31,5 cm magas és 1,06 kg súlyú, négy liliom és négy zárt talpaskereszt váltja egymást az abroncson. Két kissé megtört ívű pánt zárja a koronát, amelyek tetején a „monde” (egy arany gömb, melyet egy alsó rész nélküli kereszt ölel körül) és zárt talpaskereszt található. Lila bársonysapkáját az abroncs alján hermelin díszíti. A keret aranyból, ezüstből és platinából készült, és 2868 gyémánt, 273 gyöngy, 17 zafír, 11 smaragd és 5 rubin díszíti.

A korona a sapka és a hermelinszegély nélkül

Figyelemre méltó kövek a Szent Edward zafírja a felső kereszten, amelyet állítólag Hitvalló Edward gyűrűjéből vettek ki, amikor 1163-ban újra eltemették a Westminster Abbeyben, valamint a Fekete Herceg Rubinja az elülső kereszten. 1909-ben a korona elején elhelyezett 104 karátos Stuart Sapphire hátulra, míg helyére a 317 karátos (63 g) Cullinan II került.

A korona fő részei

Utoljára II. Erzsébet királynő temetésén használták, majd visszakerült a Tower kincstárába, ahol bárki megtekintheti az összes koronázási ékszerrel együtt.