(Buckingham Palace)
.jpg)
A 77.000 m2-en elterülő londoni Buckingham Palace az angol uralkodó hivatalos rezidenciája, emellett számos hivatalos esemény helyszíne is (a fogadásoktól a különböző országfők látogatásáig).
A jelenlegi épület központja 1703-ban épült, és John Shefieldnek, Buckingham hercegének volt a vidéki birtoka. 1762-ben George III király vásárolta meg a Buckingham House-t feleségének, Charlotte királynénak, de a királyi család hivatalos lakhelye továbbra is a St. James’s Palace maradt.
George III és felesége halála után fiuk, George IV John Nash-t bízta meg azzal a feladattal, hogy királyi rezidenciává alakítsa át az épületet. Az új kastély négyszögletes formájú lett, amelynek a központja a Buckingham House maradt.
A jelenlegi keleti szárny helyén a két külső szárny között márvány diadalív épült, amit végül a király halála után a parlament áthelyeztetett a Trafalgar Square-re. A kastély belső tereinek a tervek szerint kimondhatatlan luxust kellett volna sugallaniuk, de George IV halála után William IV került trónra, aki határozottan egyszerűbb ízléssel rendelkezett. Elbocsátotta Nash-t, akinek a helyére Edward Blore építészt vette fel. Blore a Nash-éhez hasonló, de mégis egységes és kevésbé bizarr stílusban fejezte be a már elkezdett munkálatokat. Az épület felújítása végül 719.000 fontot emésztett fel.
1837-ben, Victoria királynő trónra kerülésével a Buckingham palota lett a mindenkori angol uralkodó hivatalos rezidenciája. A fogadótermek aranyozottak és fényűzőek voltak, míg a többi szoba kevésbé feltűnő. A kályhák nem szellőztek rendesen, ezért nem gyújtották be őket, ami miatt a királyi udvar folyamatosan fázott, és kellemetlen volt a szag is a szobákban. Ezenkívül úgy tudni, a személyzet hanyag volt és lusta, ami miatt piszkos volt a kastély. De miután Victoria hozzáment Albert herceghez, az újdonsült férj átszervezte a személyzetet és kijavíttatta az épület szerkezeti hibáit.
1847-ben a királyi pár új szárnyat építtetett Edward Blore tervei alapján. Ebben a szárnyban van az az erkély is, amelyen a királyi család gyakran megjelenik a fontosabb események alkalmával. Ebben az időszakban épült a bálterem és egyéb fogadótermek. Victoria és Albert nagyon szerették a zenét és a bálokat, a kor leghíresebb zeneszerzői is (pl. Felix Mendelssohn és Johann Strauss) megfordultak itt. Albert herceg halála után Victoria királynő visszavonult a Windsori kastélyba, a Balmoral kastélyba és az Osbourn House-ba, míg a lakatlanná vált Buckingham Palace hanyatlásnak indult.
1901-ben Edward VII trónra kerülésével a kastélyba újra élet költözött. Feleségével, Alexandra királynéval felújíttatták az épületet (a krém és arany színeket részesítve előnyben), és a palota a bálokat kedvelő párnak köszönhetően a nagyvilági élet központjává vált.
George V még nagyobb hangsúlyt fektetett a hivatalos ceremóniákra és az uralkodói kötelezettségekre. Felesége, Mary királyné művészetkedvelő emberként restauráltatta a berendezési tárgyakat és újakat is vásárolt, újra dekoráltatta a híres Kék Szalont.
Az első világháborúban a kastély nem szenvedett károkat. Az értékesebb tárgyakat a Windsori kastélyba menekítették, de a királyi család hivatalos a lakhelyén maradt.
A második világháború alatt viszont a kastély hétszer is bombázás célpontja volt. Az egyik bombatámadás alkalmával George VI és felesége, Elizabeth is az épületben tartózkodott, de szerencsére csak az ablakok törtek ki. A legsúlyosabb károkat a kastély kápolnája szenvedte 1940-ben.
A kastélyban 775 szoba van, köztük 19 fogadószoba, 52 királyi hálószoba és vendégszoba, 188 személyzeti hálószoba, 92 iroda és 78 fürdőszoba.
A legnagyobb szoba a bálterem, amely 36,6 méter hosszú, 18 méter széles és a belmagassága 13,5 méter. Az uralkodó ebben a teremben üti lovaggá az arra érdemeseket és itt tartják a hivatalos ebédeket/vacsorákat a külföldi államfők látogatása alkalmával.
Érdekességek:
A Buckingham palota a világ nyolcadik legnagyobb palotája, és kétségkívül az egyik legismertebb a lakóhely az egész világon. Van saját helikopterleszállóhelye, tava, teniszpályája, kápolnája, postahivatala, személyzeti ebédlője, orvosi rendelője és mozija. A közel 800 fős személyzetben találunk inasokat, kertészeket, irodistákat, de olyat is, aki a kandallók fémalkatrészeinek takarításáért és karbantartásáért felelős, két teljes állású órást, akik a palotában található 350 órát húzzák fel és szerelik, ha kell, de van olyan ember is, aki a zászlókért felelős. 760 ablak található az épületben, ezeket hathetente tisztítják. A palota “zöld”, vagyis a szemét 99%-át már a helyszínen újrahasznosítják, és LED-es világítással rendelkezik. Egy másik rendszeres “program” a palotánál a kavicsok elegyengetése az épület előtt, amit minden nap kötelezően el kell végezni, még karácsonykor is. És végül de nem utolsó sorban: állítólag az uralkodói rezidenciát egy rejtett alagút köti össze a londoni metróalagúttal. Ezt ugyan még soha senki nem tudta bizonyítani, de évtizedek óta pletykálnak róla az emberek…
A kastély egy évben 10 héten keresztül látogatható, július vége és szeptember vége között, amikor a család vidéken tartózkodik.
A Royal Collection Trust és a Google közös projektjének köszönhetően készült el ez az alább látható fantasztikus virtuális, és idegenvezetést is tartalmazó túra a palotáról: nem csak egy statikus videóról van szó, hanem egy 360 fokban mozgatható felvételről!
Miközben a palota kurátora, Anna Reynolds mesél, virtuálisan bejárhatjuk a palota 19 állami szobáját, a Márvány-termet, a tróntermet, a báltermet és a pompás zöld, kék és fehér szalont is, és eközben lenyűgöző festményeket is láthatunk a család gyűjteményéből.
